Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődeinek testületi ülései

A segédlet leírására vonatkozó adatok

A segédlet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának, továbbá a Bölcsészettudományi, Természettudományi, Állam- és Jogtudományi Kar 1889 és 1974 között készült tanácsülési jegyzőkönyveinek digitalizált változatát tartalmazza. A jegyzőkönyvek többségénél a napirendi pontok jegyzéke is megtalálható. Az Egyetem elnevezése a korszakban többször változott:

Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem (1873–1921);

Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem (1921–1946);

Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (1946–1950);

Eötvös Loránd Tudományegyetem (1950–napjainkig).


Egyetemi Tanács jegyzőkönyvei

Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával királyi egyetemi consistoriumot (Egyetemi Tanácsot) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar (bölcsész, jogi, teológiai és orvosi) és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. Feladata az egyetem képviselete a király és a kormányszékek előtt, a tanulmányi ügyek irányítása, tanévekről jelentés készítése és ezek felterjesztése. A későbbiekben elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervek képviselőivel. Az Egyetemi Tanács üléseiről jegyzőkönyvek készültek, a fennmaradt első, 1940/41. tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az 1950-es évek közepétől évente négy-öt ülésre került sor. Az 1946/47. évi tanévtől hiánytalan a jegyzőkönyvek sorozata. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem rögzítették a jegyzőkönyvben, mellékletként külön sorozatban találhatók meg a levéltárban. Az 1971/72. évi tanévtől a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készültek, és csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelték le.


Állam- és Jogtudományi Kar jegyzőkönyvei

A Jogi Kar felállítására az Egyetem alapítása után harminckét évvel, 1667-ben került sor. Kezdetben Facultas Juridica-nak nevezték, és ez a jezsuita korban nem is változott. II. József reformtervei között szerepelt az az elgondolás, hogy a Jogi Kar elsődleges feladata állami tisztviselők nevelése, akik számára viszont elengedhetetlen a politikai és államtudományok együttes ismerete. Az előadások tárgya ennek megfelelően kibővült, a Kar pedig a Facultas Juridico-Politica nevet kapta. Amikor az egyetemen a tanítási nyelv a latin helyett a magyar lett, a neve Jog- és Államtudományi Karra változott, és ezen a néven működött egészen 1948-ig. 1948 és 1950 között a neve Jog- és Közigazgatástudományi Kar volt, mivel a Karon közigazgatási képzés is folyt. 1950-től ezt a képzést átvette a Közgazdasági Egyetem, azóta a kar neve Állam- és Jogtudományi Kar.
A Kari Tanács a kar legfontosabb döntéshozó testülete. Tagjai az egyes tanszékek és a kar vezetői, társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői, később a hallgatók képviselői voltak. A kari tanács üléseit korszakoktól függően különböző időközökben tartotta. Két-három hét, esetleg egy hónap telt el két ülés között, de ha szükséges volt, a dékán gyakrabban is összehívta a tanács tagjait. Az ülések rendes és rendkívüli ülésekre oszlanak, alkalmanként az egyetemi tanács közös ülést tartott a kari tanáccsal.
A kari tanácsi jegyzőkönyvek a kar történetek legfontosabb dokumentumai. Minden lényeges, a kart érintő kérdés a Tanács elé került. A jegyzőkönyvek sorozata 1900-ban kezdődik.


Bölcsészettudományi Kar jegyzőkönyvei

1635-ben két karon indult meg a tanítás, a Facultas Theologica-n és a Facultas Philosophica-n. A magyar nyelvű oktatás bevezetése óta a Facultas Philosophica neve Bölcsészeti vagy Bölcsészettudományi Kar. A kar keretében állították fel 1782-ben az Institutum Geometricum-ot, a mai Műszaki Egyetem elődjét, amely 1850-ig tartozott a karhoz. A kar feladata volt a tanárok képzése is. 1949-ben a kar kettévált, a természettudományokkal foglalkozó tanszékek külön Természettudományi Karrá alakultak. Újabb szervezeti változás következtében a Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve Történettudományi Kar 1953-tól 1957-ig külön dékáni hivatallal, azaz önálló karként működött. 1957-ben a két kar ismét egyesült, és Bölcsészettudományi Kar néven működik. A Kari Tanács jegyzőkönyvei 1889-től hiánytalanul fennmaradtak.


Természettudományi Kar jegyzőkönyvei

A természettudományi tárgyakat 1949-ig a Bölcsészettudományi Karon oktatták. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében a Bölcsészettudományi Kar huszonkét tanszékéből, a Botanikus Kertből és a Fizikai-, Kémiai- és Embertani Intézetből 1949. május 16-án alakult meg a Természettudományi Kar. 1953-ban a kart kettéválasztották Matematikai-Fizikai-Kémiai és Élet- és Földtudományi Karra. A két fakultás 1957-ben egyesült ismét Természettudományi Karrá. A kari tanácsülési jegyzőkönyvek közül a kezdeti évekből csak kettő maradt fenn. A jegyzőkönyvek sorozata az 1958/59. tanévtől folyamatos.

A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk

Nincs kitöltve.

A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk

Nincs kitöltve.

A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására

Nincs kitöltve.

Törzsszám
HU ELTEL VIII.I
Országkód
HU
Rekordok száma
1 921

Iratanyag típusa testületi ülés jegyzőkönyve

A segédlet jellege testületi ülések jegyzőkönyveinek napirendi pontjai

Azonosító 349

Intézménykód ELTEL

Általános megjegyzések

A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő

Verzióval kapcsolatos információk

Létrehozásában közreműködők Hős János, Háber Kornél, Somogyi Máté, Varga Júlia, Lux Zoltán, Tóth Péter, Pálmai Balázs, Samu Péter, Záros Zsolt, Kántás Balázs

Létrehozásáért felelős személy Tóth Krisztina, Szatucsek Zoltán

A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit

A segédlet módosításai és változtatásai

A módosítások rövid összefoglalása

Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája

Rekordok pontos száma 1 921

Összes törzsszámHU ELTEL VIII.I, 1.a, 7.a; 8.a; 11.a.

* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató